Blog

Viszlát, Albánia!

Piros alapon kétfejű fekete sas  lebeg az albán zászlón. A piros automatikusan nagyon sok érzést indukált bennem. Többnyire a nyugati társadalmak által az albánok maffiozó voltjára utalva. Holywood sem segített a Taken c. filmmel, hogy az emberek kicsit zűrösnek,... bővebben

A Zemplénből Londonba, Londonból a Zemplénbe

A zempléni la Casita projekt azzal a céllal jött létre, hogy menedéket nyújtson, legfőképp nekem. Aztán arra gondoltam, ha nekem jól jön egy elvonulós hely, akkor szívesen kinyitom a kapuit azoknak, akik szintén erre vágynak. A helyi közösségtől csak támogatást kaptam... bővebben

Erdei tranzit

Uruguayból való megérkezésem, kizökkentett az addigi egyensúlyomból, bár csodálatosan alakult minden és életemben talán először megéreztem azt, milyen az amikor a dolgok kiforrják magukat, és minden kör körbe ér. Megnyugtató érzés volt egyben, és kiüresedés. Nagy... bővebben

Almedin története nagyon sokáig, még ma is bennem él. Szarajevóban adott szállást, egy impozáns penthouse-ban, ami közvetlen a városra nézett, Szarajevo azon könyvtárára, aminek felépülését az Osztrák – Magyar Monarchia támogatta, és az épület maga úgy fest, akárcsak... bővebben

Buborék

Mi lenne, ha mindenkinek lenne egy buborékja, ahol megszüli önmagát? Mi van ha már mindenkinek van egy buborékja, amiben megszüli magát? Bemész a buborékodba, és kijössz egy új emberként. Milyen ember lennél? Milyen lenne az új éned? Mióta egy újfajta buborékban... bővebben

24óra

Csend van bennem, a gyász által okozott ürességet elfogadással töltöm meg. Nem konvencionális. Kuriozum. Már majdnem elhiszem. Egy magasabb cél érdekében, egy -a saját magam küldetésén- veszek részt. Annyira szabadnak érzem magam, hogy semmi esetre sem gondolom, hogy... bővebben

14 dolog, amit a vidéki élet tanított/ vagy megerősített

Pontosan egy hónapja és 1 hete élek a zempléni kis faluban, a dombok között megbúvó kis, titokzatos világban: Dolgok, amelyeket magamról tanultam és megértettem: Az emberek alapvetően jók. A saját energia szintem a legfontosabb, és úgy tudok töltekezni, ha időt töltök... bővebben

Fordulat

A házba való beköltözés kezdetleges nehézségei, a könnyek, a magány, az egyedüllét, az elhagyatottság érzése a saját magammal kötött szerződés értelmében elillant. Számomra fontos emberekkel változott meg a kapcsolatom, átalakult, felülíródott, mert szakadékot éreztem... bővebben

Nő, magzatpózban

Ma volt egy hete, hogy  becuccoltam a félig kész házamba, a Zemplénben. A ház kialakításán, és a terveken én egyedül dolgozok, van egy kivitelezőm, egy személyben akit a héten sajnos csak másfélszer láttam,  ezáltal lelassultak a dolgok a felújítást illetően. A... bővebben

Ép szívvel felfogni

A magammal folytatott belső monológok lényege mindig valamilyen eredményre jutás: eljutni, A-ból B-be. Mostanában csak létezek, egy szemlélőként. Van, hogy beállok a szerepembe, olyankor nagyon erősnek érzem magam, de ezt nem is lehet már ép szívvel felfogni. A nő... bővebben

Nő az erdőben

Vettem egy házat. Azt gondolom, hogy a megvilágosodáshoz vezető út göröngyös, és másfél évig száműztem magam önkényesen a Világ elől és ez bejött nekem: azért dolgoztam ott a számüzetésben, hogy ezt ma leírhassam: vettem egy házat. Amiből eltökélt célom, hogy egy... bővebben

Amikor írok

Van, hogy nincsenek szavak, de ha lennének is, csak leírni tudnám. Hogy bemenjen, hogy megértsem magamat, és általa mindazt amit nem értek a Világból. Nem értem az emberi kapcsolatokat. Amikor azt mondja, hogy szeret, akkor ő pontosan mit ért ezalatt? Amikor azt... bővebben

Hazatérés?

Nem találom a helyemet. Visszamennék a dzsungelbe. Lehetne úgy is, hogy egy buborékot fújok magam köré és csak ott  elvagyok. Jó találkozni. Jó látni, hogy van ami változott, és van ami nem. Uruguayból a hazatérésem, olyan volt, mintha Világok, dimenziók között... bővebben

Vazul

A teknősök iránti rajongásom gyerekkoromban kezdődött, amikor általános iskolás koromban, a legjobb barátnőmnek, két ékszerteknőse is volt. Minden ottalvós buliban tanultam valamit a teknősökről. A lelkesedésem alább hagyott, teljesen 2019-ig, amíg elllátogattam... bővebben

Miss Ego

Bár 36 éves vagyok, tombolnak bennem az érzések, néha elragadnak, mint valami hatalmas lavina és maguk alá gyűrnek. Képes vagyok a külvilág minden mozzanatát személyes támadásnak venni, és azt gondolni, hogy összefogott ellenem az univerzum. Aztán dolgozok magamon,... bővebben

Ki a felelős?

Minden a reggellel kezdődik. A napod. A döntés. A hírek. A szomszéd. A fogkrémes tubus. A kávé. A maszk. A kulcs. A telefon. A pénz. A férfi melletted. Vagy a nő. Az időzítés. A “beszélnünk kell.” Az elmúlás. A születés. A pillanat. Az idő. A bevallás. A... bővebben

Fókusz

Legnagyobb kihívást a fókusz hiánya okozza számomra. Könnyen elvonja a figyelmemet bármi. Innék egy kávét, bejött a kutya a szobába, válaszoljak a Whatsapp üzenetre, írjak egy e-mailt. Hatalmas energiával ébredek, jógázok, biciklizek már reggel, töltöm magam. A nap... bővebben

Zabolátlan

13 éves koromban voltam először lovagolni terepen.. Akkor kaptam egy lovat,Jampitól, aki kivitt lovagolni. A lovat Pufinak hívták és mindig megállt, enni. Jampi kiabált: „Húzd ki magad!” Nyilván egy kamasz lány nem épp a legbüszkébb fejlődő nemi jegyeire, ezért... bővebben

Szörflecke

Április óta fontolgatom, hogy elkezdek szörfözni. Megtanulok szörfözni. Itt Uruguayban mindenki szörföl vagyis nagyon sokan, tele van az Óceán part szörfösökkel, messziről úgy néznek, ki mintha cápák lennének. Mióta kiköltöztem Montevideóból,csak szörfparadicsomokban... bővebben

Manifeszto

A szándékom belülről érkezik, valami indíttatás féle, hogy amit látok, azt nem fogadom el, hanem kiegyenesedek, és vagy szavak nélkül másképp cselekszek, vagy egyszerűen imádkozom azért, hogy ez változzon meg. “Istenem bocsáss meg neki, hisz nem tudja mit... bővebben

Szerződésmódosítás

Emlékszem az első felsőoktatási tanulmányaim utolsó éveiben már teljes munkaidőben dolgoztam egy multinál oktatásszervezőként. Nagy szívás volt az a munka. A rendszer a 6-tól 2-ig vagy a 8-tól 5-ig. Az ablak nélküli iroda. Zoltán. A fősulin a tanáraim annnyira büszkék... bővebben

Én és a Studiumom

Studium, a szociális vállalkozás Mi a szociális vállalkozás? Közösen a közösségért. Minden régi történet megszűnik most. Minden olyan kapcsolat szétszakad, ami nem igazi mély szereteten alapul, és a vállalkozások, amelyek csak profit orientáltak voltak  át fognak... bővebben

Reggeli

A reggeli egy rituálé, amikor felébredek magammal, és eltervezem, mit fog tartogatni számomra az a nap. A reggeli onnan kezdődik, hogy szét húzom a függönyt. Kimegyek a konyhába, bekapcsolom a vízforralót, citromlevet facsarok egy pohárba, majd beletöltöm a... bővebben

Digitális nomádból nomád

Ötödik nap José Ignacióban. Önálló akartam lenni, egyedül akartam lenni, békét akartam. Van az a pont, amikor az univerzum felé kilőjük a vágy rakétákat, és nem pontosítunk. Nah innen szép nyerni. Teljesen odavoltam a konténer házakért. Arról álmodtam, hogy a... bővebben

Tűz

Elemem a tűz. Bennem, körülöttem. Ma mélyre mentem, magamban. A magba. Tegnap kezdtem, vasárnap van, a sötétítőt egész nap behúzva hagytam. A vasárnapok múlthéten még a legmagányosabbak voltak. Ma csak egy elszigetelt vasárnap, önkéntesen. Jógával, meditációval, Dulce... bővebben

A sas lakomája

7:23 körül van a Napfelkelte. Igyekszem a Napot megfelelő módon köszönteni, kinn, az óceán partján. Az ősz közeleg Uruguayban, már kiköltöztem a városból, egy eldugott, titkos, varázslatos helyen lakom most. Tökéletes hely, ahol kialakítottam magamnak egy kreatív... bővebben

A hősnő útja

Beszéljünk a hősnőről. Még sosem volt ilyen fontos, hogy beszéljünk a hősnőkről. A hősnőkről, akik gyakran egyedül nevelik gyerekeiket, a hősnőkről, akiknek a szerelmét félreértik és kihasználják, a hősnőkről, akik ápolják a betegeket, a hősnőkről, akik tanítják a... bővebben

A nő

A nő, akivé lettem felemel másokat. Otthont talál egy otthontalan Világban. A nő, aki ma vagyok lerakja a kardját. Gyertek csak!- gondolom. Nem tudtok semmit elvenni tőlem, hiszen mindenem, amim van, már Nektek adtam. Neked? Nagyúr! A szerelmemet, te meg fogtad a... bővebben

Ti a koronavírustól féltek, én pedig…

Ma valami nagyon bensőséges dologra szántam el magam. Valami rendkivüli dolog lakozik a szívemben, és azt sem tudom, hol kezdjem, hogy megosszam ezt Veletek. Ma amikor mindenki a koronavírusról beszél, és ezek a hírek behálóznak bennünket, félelmet gyártva bennünk,... bővebben

Életem Dél-Amerikában digitális nomádként

2018 óta készültem tudatosan arra az életmódra, hogy bár Magyarországon adózom, a Világ bármely pontján könnyedén élhetek és dolgozhatok. Ma még nehéz elhinnem, hogy már egy hónapot Uruguayban töltöttem és egy másik teljes hónapot Argentínában. Fantasztikusan hangzik... bővebben

Egy ’56-os magyar, akinek nincs magyar állampolgársága

Digitális nomádként dolgozni, élni egy másik szint. Az a fajta szint, amikor Te rendelkezel az időddel, ez csábítóan hangzik ugyan, de újra kell huzalozni az idegrendszert szigorú napirenddel. ( Erről írok egy következő bejegyzést.) Így történt, hogy míg Montevideoban... bővebben

Új otthonra találtam Uruguayban

Ez valami furcsa “ismerem” érzés, ami hatalmába kerített az első pillanattól kezdve. Az érzés, hogy hazataláltam. Képzeld el, hogy Magyarországon visszatekerjük az időt. A 90-es évekig. 1990 mondjuk. Képzeld el, hogy abban a pillataban, amikor megtörténik... bővebben

8 dolog, amit tőletek tanultam

Ma megengedhetek magamnak sok mindent, amiről korábban csak álmodtam. A titok mindvégig bennem rejtőzött. Az új életem a régi életembe került. Felfedeztem Magyarországot alaposan, úgy mint még eddig soha azelőtt. Olyan mélyen kapcsolódtam a gyökereimhez, ahogy csak... bővebben

Megérkezés

Zakatolt a szívem, a bőröm alatt a sejtjeim tomboltak, hangosan sikítottam volna, és sírtam volna, és kiabáltam volna. Összeestem volna a padlón, és azt kívántam volna nyeljen el a Föld, és ne lássak, ne érezzek semmit. Szűknek éreztem a teret, a várost, az országot a... bővebben

Ha túl nehéz a hátizsák

A Világkörüli utamból hazaérve Budapesten elveszett a csomagom. Vagyis, inkább, hogy pontosítsak. Késve érkezett meg… Különös játéka ez az életnek, hiszen abban a táskában volt / van az egész életem. Pár ruha darab amelyek színben és stílusban illenek egymáshoz,... bővebben

Kedves melankólia

36 órával ezelőtt érkeztem meg Vietnamba. Magam mögött hagyva minden egyes túlgondolást, kontrollálás, túltervezést, megfelelni vágyást, analizálást, és mindenféle tervezést. Beléptem egy ismeretlen- ismerős Világba, ahol káosz van. Ennek a káosznak a közepén ... bővebben

Reflexió

Az az érzés, amikor a nyílt tengerben úszok. Mélyre merülök,  egy levegővel. Mélyen vagyok. Az agyamban az jár lesz-e elég levegőm feljönni. Egy nem ismert trauma hátramaradt félelmei ezek. A születésemé. Amikor a sósvízből feltörök, mint az élet. A levegőm épp, hogy... bővebben

Ezek a mai fiatalok

Ezek a mai fiatalok! – Hányszor halljuk ezt az összehasonlítást, amellyel az idősebb generáció illeti a fiatalabbakat. Mi van e mögött? A röghözkötöttség és az ítéletalkotás. Tanárok, akik 25 éve tanítanak, és kiégtek. Szülők, aki napi 8-10 órát dolgoznak, és... bővebben

I love you

Tegnap hajnalban letekertem a tengerpartra. Két okból: kellett a mozgás, és kellett a természet. Hallanom, látnom kellett az óceán morajlását. A partra vezető úton két nagyobb útkereszteződés van. Az első a legselegnagyobb. 123 másodpercet kell várni, hogy a piros... bővebben

“Ezzé lettél”

Egy képen, amit a minap megosztottam a hajamba kapott a szél, ezáltal felemeltem a fejemet. Emelt fővel pózoltam egy képen. “Fenn hordja az orrát.”- mondjuk ezt magyarul. Azon a képen az Indiai-óceán van mögöttem, és fehér homok a talpam alatt. Az egy... bővebben

Afrika

Az elmúlt másfél hónap nagyon intenzív volt. Sok új esemény történt az életemben, és különböző módszereket használtam annak érdekében, hogy feldolgozzam ezeket, vagy szembenézek az adodó kihívásokkal.   Afrika. Egy álom, az én álmom. Hogy eljussak oda és tegyek... bővebben

Képzeld el

Képzelj el egy jobb világot! Milyen lenne? Mit csinálnál? Hol élnél? Milyen ruhát hordanál? A jobb világban bármi lehetséges, nincsenek határok, nincsenek korlátozó tényezők. Csak te és az álmaid, és más emberek és az ő álmaik. Ez egy idealista világ. Emlékszel? Egy... bővebben

Erő

Mi az erő? Honnan szerzed az erőd, hogy felkelj egy nap és csináld mindazt, ami rád vár? Van az erőnek színe? Szaga? A hajtóerőm a kíváncsiság, és van egy összekapcsoló erő a szeretet. Ez a két dolog hajt. Bár hipokratának tűnhet, hogy ó szeretet így, szeretet... bővebben

Félelem

Annyi mindentől félek, hogy nem is tudom, hol kezdjem a sort. Mostanában elkezdtem összegyűjteni a dolgokat, amitől félek. Amikor először megkérdezték tőlem, mi az amitől félek, és csak annyit mondtam: a háború. A máltai expedícióm során azonban kiderült, hogy elég... bővebben

Beleugrani az áramlatba

  Egy jó ideje keresem az inspirációt, vagy akár csak egy aprócska pillanatát annak, hogy fókuszba kerüljek. Reggelente jógázom, utána nagyon átszellemült vagyok, és épp kinyithatnám a laptopomat és írhatnék valamit. De rohanok dolgozni. Ezekkel a gondolatokkal:... bővebben

A mentorálásról

Gyakorlatilag én magam is sokak életében töltöm be a mentor szerepet. Az angol órák egy idő után, életvezetési tanácsadásba csapnak át, és ez így van jól szerintem. Kölcsönös bizalom kiépítéséhez ezek a dolgok elengedhetetlenek. Annál is inkább, hisz a reggeli órák... bővebben

A karizmáról…

Már lassan 10 napja foglalkoztat a kérdés: Mi a karizma? Mitől karizmatikus valaki? Tanulható a karizma? Hogy kezdődött? Az egyik barátommal beszélgettem, aki a beszélgetés napja előtt 6 héttel vált el. De ő nem számolja. Mondtam neki, hogy megváltozott: Mi történt?... bővebben