Több mint 3 hete vagyok úton, ez a harmadik szállásom. Dél- Amerika olyan hatással van Rám, amitől felébred bennem valami elfeledett tudás, egy meg nem élt energia. Olyan, mint amikor a dzsin kiszabadul a palackból. Érkezésem Uruguayban felmelő volt, ismerős, jó érzéssel töltött el. Montevideoban Santi lakásában laktam 2 hetet. A kulcsot a bejárat mellett dugta el, a növények közé. 24 órás utazás után azt éreztem, hogy haza megyek, és minden annyira könnyed volt. Az idő fennséges napsütéses. A lakás régi csodás emlékeket hozta elő bennem. A z édes nosztalgia érzését, ami egyfajta identitást adott az énemnek. Uruguay felébresztette és azóta is ébren tartja bennem azt a nőt , aki igazán vagyok, és aki mindig is lenni akartam.
A független nőt, a nőt aki, levetkőzte magáról a társadalmi konvenciókat, a szerepeket, a szabad nőt. A nőt , aki hallgat ha kell, de nem fél hallatni a hangját.
Kaptam egy projektet, és egy hete hajóra ültem a Montevido kikötőben és 3 órás út után megérkeztem Argentínába, Buenos Airesbe. Imádom Argentínát, újra és újra tudatosítanom kell magamban, hogy mennyire szeretem tapasztalni azt a lüktetést, amit Buenos Aires ad nekem. A kellemes éttermek, a bárok, a szuper kis lakás , amit kibéreltem, a medencével a tetőn.
De a projekt más volt, egy hotel, közösségi projekt a Tigrén, egy vizen épült csodálatos üdülő falu. Képzeld el, hogy körbevesz az őserdő, a Világ második leghosszabb folyója deltaként áramlik az Atlanti óceánba. A ház előtt egy motorcsónak és azzal közlekedsz a boltba, vagy épp Buenos Airesbe. A hotel ezen a Rejtett Szigeten található, és a cél a közösség építés, ugyanaz, amit anno elkezdtem a La Casitával , a saját projektemmel. Tulajdonképpen ezért is jöttem ide. Hogy inspirálódjak. Ez minden arról szól, hogy hogyan tudjuk a vizet gyűjteni, és a fenntartható energia forrásokat használni. Minden nap jóga órákat tartok, aminek fantasztikus sikere van, mert a sa ját módszerem mentén tudtam ötvözni a Szomatikus mozgás formát, a Kundalini és a Hatha Jógát, valamit az Agykontroll által még gyerekként tanult Testkontrollt. Végre élem azt a minőségem, ami igazán bennem van. Utazók jönnek mennek. Egy brazil párral, Grace-el, az angol lánnyal és Lujzával, -aki Németországból jött eredetileg, de Chilében tanult- kezdtük a projektet. Jelenleg hárman visszük csajok: Grace, Lujza és én. És ebbe beletartozik az, hogy a vendégeket fogadjuk, ha elmegy az áram megjavítjuk. Kajakkal megyünk a boltba, és motorcsónakkal ki az óceánra a Rio de la Platán, hogy Naplementét nézzünk.
A ház maga csoda, két zongorával, Grace esténként játsza az Örömódát az egyik zongorán. ( Ami egyébként az Európai Unió Hímnusza) Azon viccelődünk, hogy ( mivel Grace angol, és a Brexit után ez egy kissé nosztalgikusnak hangzik.) Egy fából készült függőhídon közlekedünk a kabinok és nagy ház között, tegnap este az év első Teliholdja bevilágította az egész szigetet és mezítláb sétálva, ahogy felnéztem az égre egy megfoghatatlan hálát éreztem a létezés felé, és hatalmas bizalmat.
Tegnapelőtt jött a hely tulaja Emilio, motorcsónakkal Buenos Airesből, felkért, hogy vállaljam el a hotel igazgatását az elkövetkezendő egy hónapban. Valahogy csak minden annyira egyszerűen, és annyira könnyen megszületik körülöttem a lehetőségek hatására, hogy egyetlen dolgom feltenni magamnak a kérdést: Ez az, amit az elkövetkezendő egy hónapban szeretnék csinálni?
Legutóbbi hozzászólások